Monday, July 21, 2008

SuMmEr "to-do list" :o)

Az előző bejegyzésben már a legtöbb elintéznivalóról írtam. Most itt van összefoglalva, kiegészítve:

  • Kitölteni és visszaküldeni az összes Medical Form-ot, lehetőleg nem 10 nappal túllépve a megadott határidőt. (nekem ez 3-ból 2* sikerült)
  • Elintézni a vízumot. Huh, hát ez egyáltalán nem sok idő, csak kitöltesz egy papírt a neten, megerősíted, hogy 'Nem, valóban nem vagy terrorista szervezet tagja, és nem tervezel támadást az USA ellen', készítesz magadról egy 5*5cm-es igazolványképet, regisztrálod magad a SEVIS programban (100$), bejelentkezel a követségre, elmész, válaszolsz minden agyament kérdésre - ha nem kérdeznek örülsz-, és 1 napon belül üdvözlöd az új Visa-dat. Ennyi. :)
  • Kitölteni minden egyéb papírt amit küldenek (és szintén visszaküldeni...gyakori vendég leszel a postán ;))
  • Elolvasni a kötelezőket... (ha nem szeretsz olvasni az sem baj, az iskola az egyik levelében leírta, hogy a nyár tökkkéletes alkalom arra, hogy kifejleszd magadban ezt a képességet ;))
És akkor most jönnek az érdekesebbek:
  • Listát kell írni, hogy mit szeretnél kivinni...én ezt még nem tettem meg, de valószínűleg be fog telni vele egy füzet, és az is teljesen biztos, hogy a 99,9999%-át ki kell majd húznom.
  • Valamilyen módon fel kell készülnöd, hogy be tudd mutatni Magyarországot 1. a sulidban, 2. az orientáción
  • Ha sportolsz, akkor arra is kell időt szánnod nyáron, mondjuk azon nem nagyon kell gondolkodnod, hogy mit csinálj...az én sulim egy komplett nyári edzéstervet küldött (külön sportágakra lebontva) :D
  • Bár az orientáción nem kötelező bemutatni az országodat, de azért megkérnek, hogy készülj valami műsorral, ha tudsz. -> ezzel is foglalkozni kell (már van ötletünk, hogy mit fogunk csinálni, ha kész lesz majd felvesszük és felrakom. :D)
  • Az ugye alap, hogy csomó mindent be kell vásárolni mielőtt bepakolsz, persze ez attól függ, hogy mit szeretnél vinni. Viszont ajándékokat (magyar csokik, hímzett kis figurák) mindenkinek ajánlott venni, az tuti.
  • Be kell pakolni. (áááááááááááááá :D Ja, és legalább kétszer. :D Kell próbapakolás is, nehogy 15-én este szívd meg, hogy 20kg heyett 60 lett a bőröndöd, mert akkor teljesen bizonyos, hogy az összes pénzed a túlsúlyra megy rá ;))
  • El kell köszönni a barátaidtól, családodtól, mindenkitől.
Ez azért jóóó sok dolog, és elég időigényesek is. Ráadásul ha még nyaralni is szeretnél nyáron, akkor arra ne számíts, hogy aludni is fogsz. ;) :D

Sunday, July 20, 2008

A Levelek


...Az első levél amit kapsz valószínűleg aranykeretben kikerül a falra -> Congratulations!
...Azt, amiben megtudod hova vettek fel kb. ugyan ekkora becsben tartod, mert annnnnyira de annnyira vártad már
Hónapokig tehát a kapuban állva sütivel várod a postást...aztán már igyekszel olyan jól elbújni előle, ahogy csak tudsz. Ugyanis eljön az a pont, ahonnan kezdve nincs megállás, halomszámra kapod a leveleket, mindenhol beléjük botlasz a lakásban, és már azt számolgatod, hogyha bevinnéd őket összekötve a méhbe akkor a havi zsebpénzed 20 vagy 200 szorosát kapnád érte...?
De nem csak a levelek szaporodnak meg ilyen hirtelen, az e-mailek, a feladatok, az elintéznivalók...MINDEN! Szóval ha azt tervezted, hogy ezt a nyarat még kiélvezed a barátaiddal, hát felejtsd el ;) :D

Természetesen nem fogok minden egyes levélről részletesen írni, nem az a célom ugyanis, hogy halálra untassalak titeket, szóval csak néhányféléről írok, amik amúgy is érdekesek lehetnek, és előrébb viszik a sztorit. :D

Medical Forms
Hát igen...ezt előre kellett venni, ugyanis a legnagyobb rémálom, amit gyerek kaphat: legalább 5cm magas orvosipapír kupac, ~ 17 féle oltással, vizsgálatokkal, kérdésekkel... :S Igazából olyan érzésem van, mintha a júniusomat CSAK és kizárólag orvoshoz járással töltöttem volna. Mert azzal is töltöttem by the way. Most ezt nem is részletezem tovább, mert kit érdekel, hogy hány éves koromban voltam bárányhimlős, és hogy az ükapám szenvedett-e örökletes betegségben, csak azért írtam le, hogy tudjátok előre is (és akit elhanyagoltam júniusban az utólag), hogy az orvosi papírokkal bizony időben kell foglalkozni... háziorvos, labor, fogorvos, oltások, tüdőszűrő...sok sikert! ;)

Orientation
Azon kívül, hogy nagyon sokat segít nekünk bármi kérdésünk, vagy problémánk van, az ASSIST mindenféle felkészítő kis füzetekkel próbál minket felkészíteni a jövő évre. A nyár folyamán 5 füzetet is küldött, és ezekben a szervezettel kötött szerződésünk teljes tartalmától kezdve egészen odáig, hogy hogyan viselkedjünk az amerikai családunkkal mindent leírnak.
Az egyik ilyen kis füzet pl. konkrétan egy munkafüzet, ami különféle kérdesekkel próbál meg rávezetni arra, hogy hogyan is kéne bemutatnod, és képviselned kint az országodat, vagy hogy hogyan tudj meg minél többet az USA-ról mielőtt kimész, sőt tele van elgondolkodtató idézetekkel, "önmegismerős" és "önfejlesztő" gyakorlatokkal, hogy minél jobban viseld a culture shock-ot, és hogy 'help you in making as smooth an integration as possible.'
Sőt még olyanokat is leírnak pl. hogy mit csinálj, ha gépet kell váltanod, vagy ha lekésed a connection flight-odat.
Tényleg mindenre felkészítenek, vagy legalábbis segítenek felkészülni, megmutatják az irányt. :)

Természetesen a Lawrenceville-től is rengeteg levelet kaptam (még többet is szerintem, mint az ASSIST-től, többek között pl medical form-okat is):

Summer Reading List
Juhú, kötelező olvasmány lista. :D
Igazából a linket csak akkor nézd meg, ha érdekel, hogy mit adtak fel külön tantárgyaknál, mert most leírom, hogy nekem konkrétan mit kell elolvasni. (és mit olvasok el, pedig nem is lenne olyan kötelező:D)
Az egész iskolának kötelező ebből a 3-ból elolvasni 1-et:

Clinton, Hillary Rodham: Living History
McCain, John: Faith of My Fathers
Obama, Barack: Dreams from My Father

Én gondoltam szorgalmas leszek, és elolvasok2-t. :D A McCain-eset pont most olvasom, és szerintem nagyon jó. :) Egyáltalán nem a politikus jut még róla eszembe, és még amúgy sem olvastam soha haditengerészetes könyvet, szóval érdekes. Tök vicces sztorikat mesél el, olyan mintha egy veteránnal beszélgetnél. :)
A U.S. History-hoz The Americanization of Benjamin Franklin-t kellett elolvasni (by Gordon Wood). Hát igen, ilyet sem olvastam még igazából. Történelmi esszé, és jó is volt, mert vééégre a 2. ember aki logikusan és érdekesen és nem nyersen magyarázta a törit. :) Persze elég tömör könyv, mivel tele van politikával és olyan eseményekkel, amikre -van egy olyan érzésem- jó ha emlékszel.
Szerencsére a Writing Seminar-hoz és a Nature Writing-hoz ugyan az a kötelező: Rick Bass: In the Loyal Mountains
Persze ezeken kívül jó ha olvasol az amerikai kultúráról, öhm...igen és a magyarról is. Tehát újabb pont a nyári "to-do list"-eden. ;) :D

College Counseling
Elég sok levelet kaptam college témában is, és azért említem ezt itt, hogy mennyire figyelnek rád, és segítenek már most, nyáron. Először is átnézték a kurzuslistámat, hogy megfelelők-e a tantárgyak a jövőbeli elképzeléseimhez képest, plusz küldtek egy nagyon hosszú kérdőívet, ami majd segítség lesz, ha ajánlásokat írnak nekem, vagy egyetemet keresünk. Sőőőt néhány cikket is mellékeltek egyetemválasztással, felvételikkel, statisztikákkal kapcsolatban. Nagggyon jó!

K.O. nyár


Ha vársz az ösztöndíjra megismered ugyebár a szót, hogy nerve-racking...ha megkapod akkor nyáron újból megtanulsz egyet: KAOTIKUS.
Na nem mintha eddig nem ismerted volna, de MOST megtudod mit is jelent igazából!

Course Selection

Hm, hát ez a "legközelebb" most elcsúszott egy bejegyzést, de nembaj, mostanra legalább már mindenki profin tudja, hogy milyen kurzusok közül választhattam, és tökkkéletesen megérti, hogy milyen nehéééééz volt! (tényleg, azért a gyengébbek kedvéért leírom, hogy nem azért volt nehéz, mert olyan unalmasnak tűntek...hanem mert nem lehetett MINDET!!!!!!! (jó kivéve pár science-t)

Egy-két dolgot azért nem árt tudni mielőtt elmondanám a végleges választásomat.
  • Minden ASSIST diáknak kötelező felvenni az English-t és a U.S. History-t (továbbá a Matek ERŐSEN JAVASOLT :D)
  • Minden ÚJ Lawrenceville-s végzősnek kötelező az egész éves U.S. History
  • Minden ÚJ Lawrenceville-s végzősnek kötelező legalább az első term-ben (3 term van -3*3 hónapos a tanév) English-en belül a Writing Seminar-t felvenni. Ezt főleg azért, mert ebben az évben kell megírni a college application essay-t és azt szeretnék, ha mindenkinek a lehető legjobban sikerülne.
  • Aki az első term-ben a Writing Seminar-on feltűnően jól teljesít, annak nem kell a téli term-ben az Introduction to Literature-t felvenni, egyébként kötelező
  • A Math egész évre kötelező, viszont nálunk nem választasz kurzust, hanem egy Placement Test alapján sorolnak be csoportba (ezt kb júniusban kellett megcsinálni a neten. hááát nem fognak a zsenik közé rakni, de mondjuk ez várható volt...:D)
Egyéb megkötés már csak annyi, hogy meglegyenek a credit-jeid, amiket a Requirements-nél olvashatsz :)

Ééés akkor az én listám:

Fall Winter Spring


English 501 Writing Sem.

English 502 Writing Sem.


US History

US History

US History

French (by placement)

French (by placement)

French (by placement)

Math (by placement)

Math (by placement)

Math (by placement)

EN538 Nature Writing

Foundations of Theater

RP502 Religion & Literature

+ van még egy a tavaszi term-re: HI423 American Studies: Foreign Policy

Nemtudom hogy tetszik nektek, én már nagyon kíváncsi vagyok mindegyikre. Egyébként a Nature Writing az egyik kedvencem, de érdemes elolvasni, hogy mit takar a religion&literature (Japán lesz a téma), és az American Studies is! :)

Egyébként, miután kimentem szerintem jóóó sokat fogtok még hallani ezekről a kurzusokról, tekintve, hogy elődeink tapasztalatai szerint minden egyes tantárgy külön-külön napi legalább 45-60 perc leckeírás+felkészülést igényel, ami annyit tesz, hogy az időd nagy része erre megy el, valamint az első pár hétben valószínűleg szociális élet = nulla. :D (na azért ez nem olyan vicces...:| :D)

Course Catalog - junior/senior - EGYETEM

Mielőtt beadtam a pályázatomat sokat nézegettem a tagiskolák honlapjait (utána már nem...babonából :$ :D), és már akkor is nehezen hittem el, hogy tééényleg ennyire jó kurzusokat ajánlanak. Amikor pedig megkaptam a Lawrenceville 126 oldalas kurzuslistáját...hát akkor picit le voltam sokkolva. :D
Szerencsére a honlapjukon is fent van, szóval (aki még nem tette meg :P) most nézegetheti:

COURSE CATALOG

Hányadikosok az ASSIST diákok Amerikában???

A fenti link direkt a Vth Form-ra van beállítva, ez a Lawrenceville-ben a senior/végzős év. Bár ezt még nem mondtam, az ASSIST diákok az esetek 90%-ban junior évbe (gimi 3.) járnak az amerikai iskolájukban, mivel hivatalosan az érettségi előtti évet töltik kint. Viszont mivel én speciális nyelvi-előkészítős osztályba (fu de komolyan hangzik, azért annyira nem az..:D) is jártam, tehát nekem az itthoni 5. lesz az érettségi évem, kint választhattak, hogy melyik évfolyamba vegyenek fel. Végül azt hiszem a korom, és a bizonyítványaim alapján végzős leszek. :) De mindegy ez most csak annyiban lényeges, hogy így picit mások a kurzuselvárások. Amúgy értelemszerűen felmerül, hogy 'juuuj így biztos "érettségiznem is kell", igazából ha junior évbe mész ki, és szeretnél SAT-t írni, megteheted. Náluk más ez a final exam rendszer, minden évben próbálkozhatsz, de erről majd inkább akkor írok, ha már kint leszek és kellőképpen felvilágosítottak. :D
Egyébként abból a szempontból még nagyon örülök ennek a senior évnek, hogy így részt vehetek az ún. college counseling program-ban, aminek keretében tulképp segítenek neked megtalálni az igényeidnek legjobban megfelelő egyetemet. Fontos viszont, hogy ASSIST-es diák *NEM jelentkezhet a kint töltött éve alatt egyetemre, de mindenképpen nagy segítség így is ez a program, mivel már most nyáron is rengeteg very helpful cikket és kérdőívet küldtek, és külön segítőtanárhoz is fordulhatok már most, ha bármi kérdésem van.

EGYETEM
Erről jut eszembe még gyorsan: azon kívül, hogy jól néz ki a CV-dben még rengeteg más előnye is van annak, hogy ASSIST-es diák vagy. Azt hiszem néhányat már felsoroltam, és még a jövőben is fogok, most viszont arról írok egy picit, hogy mennyi segítséget jelenthet ez a lehetőség a továbbtanulásoddal kapcsolatban.

  • Ha az USA-ban szeretnél tovább tanulni van 1 éved, hogy helyben tájékozódj.
  • Az ASSIST néhány levelében külön kiemeli, hogy ha igényeled nagyon szívesen írnak neked ajánlást az egyetemi jelentkezésedhez.
  • Ezen kívül arról is sokat írnak, hogy a szervezet célja, hogy az ASSIST alumni network aktívan működjön (ahogy egyébként működik is most!!!) és a tagjai segítsék egymást a továbbtanulás/ vagy akár karrier szempontjából is.

* Az ASSIST ösztöndíj 2 évre szól: 1, amit kint töltesz, és 1, amit kötelezően itthon, hogy megoszd, amit átéltél/tanultál. A tanulói vízumot is 1 évre kapod, tehát nem maradhatsz kint, hogy azonnal folytasd a tanulmányaidat. HA viszont az egy év leteltével vissza szeretnél menni tanulni, még örülnek is!!! :) Érdekességként itt egy lista, hogy hova jártak eddig az ASSISTesek -> ALUMNI

Thursday, July 17, 2008

My School Placement


Miután már a zöldségesnéninek és a postásnak is elmeséltem, hogy mi is történt (ez bekövetkezett max 2,5 nap alatt) újból következett a vááárakozás. :D Most éppen arra, hogy melyik iskolába vesznek fel? Ugyanis, ha még nem mondtam volna:
"Candidates may not express a preference for a particular school, geographic region, or type of school (day or boarding). The final decision for acceptance lies with the school, and ASSIST works carefully to present candidates to schools where the fit is felt to be optimal."
Igen, nem választhatsz, hogy milyen suliba szeretnél menni. :) De bármelyik ASSIST-es diákot megkéred, hogy meséljen a sulijáról, tutibiztos ódákat fog zengeni. :) Én is, pedig még ott sem vagyok! De már most úgy gondolom, hogy ennél jobb sulit nem választhattak volna!!!
Rengeteget kellett várni a döntésre (május 8-án tudtam meg-angol érettségi...:D), viszont amikor megláttam, hogy melyik iskolába fogok járni, egyszerűen nem hittem el, hogy engem ide tényleg felvettek!

Nézzétek meg, és meglátjátok! :)

The Lawrenceville School Homepage

The Bicentennial Campaign - 2010-ben lesz 200 éves. :)
Wikipedia
Boarding School Review


Legközelebb elmesélem milyen tantárgyakat vettem fel - mondjuk nem volt könnyű, mivel rengeteg elképesztően jó kurzus van!

A reakciók... :P

Értelemszerűen felmerülhet a kérdés, hogy mit szóltak a barátaim/tanáraim/ és persze a családom, hogy megszabadulnak tőlem 10 kerek hónapra.

Mivel éppen sítáborban voltam azonnal el tudtam mesélni a legtöbb barátomnak, hogy mi történt. Legtöbben úgy sírtak mint én. :) (most abban a hitben élek, hogy azért sírtatok mert én is. persze tudom, hogy igazából ekkora öröm még sosem ért titeket, hogy eltűzök egy egész évre ;) )
A tanárok is örültek, mondjuk néhánytól sajnos megkaptam azt, amiről már eddig is írtam... hogy milyen "alacsony az oktatási színvonal Amerikában". De a legtöbbjük örült. :) (ha másért nem, akkor tényleg azért, mert most egy évig eggyel kevesebb rendbontó zavarja az órát. de miiii egyébként idén már tök rendesen viselkedtem!)

Az az érdekesebb inkább, hogy mit szól egy ilyen történéshez a család... Ami az öcsémet illeti, ő kijelentette, hogy akkor Apáék lesznek szívesek benyomorítani egy ágyat a hálószobájukba, mert ő aztán nem alszik egyedül az emeleten. :D
Apa felmerészkedett a "fenti TV-hez"(kompjúter), hogy megnézze a kongratulálós üzenetet, ez a tett pedig tökéletesen jelzi az esemény súlyát. A második gondolata, ahogy Anya elmondta az volt, hogy "most akkor nem lesz itt Karácsonykor... :|" Bizony nem. :)
Anya természetesen azonnal felhívta az összes rokont/ismerőst/barátot mindenkit. :D
Persze most nagyon nagyvonalakban írtam le, viszont természetes, hogy ilyenkor mit szólnak a szülők. Örülnek is... meg nem is. És tudják, hogy "a reptér egy rémálom lesz", de azt is, "hogy onnantól már csak telik az idő. :)"

Ha valakit érdekel, hogy milyen egy szülőnek 10 hónapig a gyereke nélkül, olvassa Anya blogját augusztus 16-tól ;)! -> Lányom nélkül itthon


Érdekes...

Sokat gondolkodtam, hogy írjak-e erről a dologról, de végülis ha már a reakcióknál tartunk inkább nem hallgatom el, végülis nem csak a jó dolgokról szeretnék írni, hanem az igazakról. És ugyebár "az igazság néha fáj".

Nem mindenki örült annak, hogy elmegyek. Persze senkitől sem várom el, hogy felhőtlenül boldog legyen, hiszen nem Ő megy; más helyében én sem örülnék annyira mint most. Viszont ez teljesen rendben van, a barátaim is mondták, hogy természetes, hogy picit mindenki irigy, de attól még örülnek nekem, mert végtére is a barátaim.


Azon azonban nagyon meglepődtem - és nem kellemes meglepetés volt - hogy igenis voltak olyanok, akiknek a szemében láttam, hogy egyáltalán nem tetszik nekik a dolog. Persze kívülről azt mondták, hogy szuper, és tökjó, de van, akinek a szemében ha akarja, ha nem látszik az, hogy mit is gondol igazán.
Fél évig nem beszéltem szinte senkinek erről a próbálkozásomról, és azt hittem végre most, hogy megvan az eredmény már beszélhetek róla bármikor. Ismét tévedtem. Furcsa, hogy még én éreztem kellemetlenül magam egy idő után amikor előjött a téma, mert láttam, hogy néhányan azt hiszik csak dicsekszem ezzel az egésszel, pedig nem! És néha teljesen le voltam döbbenve, hogy mennyien nézik rossz szemmel, ha valaki büszke valamire, amit elért. A legjobb barátaim között is volt olyan, akin láttam, hogy kerüli a témát, nem szívesen beszél róla, de azért néha 'illemből' rákérdez, hogy miújság. Február óta szinte ugyan olyan keveset beszélek erről a programról, mint azelőtt. Furcsa.

Arra sem árt felkészülni, ha esetleg nyertél egy ilyen díjat, hogy kedves lenéző mosollyal fogadják néhányan a hírt. Azt hittem, csak nekem kell február óta bizonygatnom, hogy "neeem, ahova én megyek ott magasak az elvárások, és nemzetközileg elismert program", viszont mikor megtudtam, hogy a többiek is ezt csinálták egy kicsit ledöbbentem. Egy idő után igazából már csak nyeltem egyet az ilyen jellegű megjegyzésekre, és nem szóltam semmit. Persze szerintem eléggé elgondolkodtatóak ezek a dolgok, amiket most írtam, és az alábbiak is:
* az egyik ösztöndíjasnak NEM engedik, hogy osztályozó vizsgát tegyen, évet KELL ismételnie, mert az iskolájának az igazgatója meg van győződve, hogy "rossz a színvonala az amerikai suliknak"
* volt olyan felnőtt az iskolámban, aki a fent említett kedveslenéző mosollyal közölte, hogy milyen jó lesz nekem, egy évig csak lazítani fogok, mert hát "mi az amerikai rendszer a magyaroz képest..."
* SENKI nem kérdezte meg magától, hogy hogyan pályáztam, és hogy hogyan lehetne másoknak is ilyen lehetőséget biztosítani az iskolában

Szerencsére vannak kivételek, akik igenis lelkesek, és érdeklődők. :)

The Journey Begins


Nem is tudom leírni, hogy milyen, amikor végre megtudod az eredményt. Közel fél évig azon gondolkozol, hogy "Mi lenne ha...?", de igazán sosem gondolod tovább a történetet, mert mivan, ha mégsem, és akkor hatalmasat csalódsz? Akármi is legyen a döntés, jó megtudni. Én úgy éreztem, hogy legalább egy 10ezer tonnás követ szedtek le rólam már csak azzal a 6 szóval ahogy a levél kezdődött, amit kaptam: "We are happy to inform you..."
Ami ezt a pár szót követte, az a JOURNEY, amiről innentől kezdve mesélni fogok. :)

Financial Responsibilities of the Family

Bár ebbe a témába nem szeretnék olyan részletesen belemenni, mert ez elég fontos téma, és nem szeretnék hibás infokat írni, azért leírom, hogy nekünk eddig mi a tapasztalatunk anyagiak terén.

Már régebben is belinkeltem ezt az oldalt, de a biztonság kedvéért most mégegyszer, külön a financial részre koncentrálva: Financial Responsibilities (oldal alján)

Nem csak a költségek miatt tetszett ez a program, hanem rengeteg más dolog miatt is, amikről már eddig írtam, viszont kétség kívül naggggyon örültem, amikor láttam, hogy egy ilyen színvonalú programért ennyire relatíve keveset kérnek. Persze elsőre nem tűnik kevésnek, amit a családnak kell állnia, de nekünk az Információs napon elmondták, hogy mi mindent áll nekünk a szervezet, és ahhoz képest tényleg bátran állítom, hogy tulajdonképpen semmi, amit nekünk kell fizetni. Megpróbálom ide is leírni, amit nekünk is elmondtak (és a honlapon is nagyjából fent van) :

A teljes ösztöndíj értéke átlagosan ~ 40,000 $ (igazából "up to 44,500$" ebben az évben). Ez a következőket fedezi:
  • A legeslegnagyobb része a TANDÍJra megy el. (szerintem az, hogy ez kb. az 5/6-a egy safe bet) - ez a tandíj is egyébként iskolánként változik, kb. 38,000$-45,000$-ig a jellemző, az én sulimban ez a következő tanévre 42,350$.
  • BIZTOSÍTÁS (nekem ez 1,450$, és szerintem a többieknek is hasonló)
  • REPÜLŐJEGY (oda-vissza)
  • plusz ZSEBPÉNZ, ami egy tanévre kb. 1,800$
  • A 4 napos bostoni orientáció költségei
... és amit a családnak kell állnia:
  • 15$ a SLEP test díja, ezt mindenkinek ki kell fizetni, függetlenül attól, hogy nyersz-e ösztöndíjat, vagy sem.
  • 2,750$ - ez a program díja. HA felajánlanak neked egy ösztöndíjat akkor 1,000$-os deposittal fogadod el (ezt le is írják a honlapon) a fennmaradó összeget a kiutazásodig kell befizetni (ezt is).
  • Vízumdíj (Ez 200$ körül mozog, ebből 100$ az ún. SEVIS fee, ami tulajdonképpen arra kell, hogy regisztrálva legyél egy nemzetközi cserediák adatbázisban)
  • Plusz a következő költségek merülhetnek fel:
    • Ha nem elég a zsebpénzed, a családodnak kell pótolnia otthonról (de ha nem szórod a pénzt, akkor elég lesz)
    • A reptéren a túlsúlyért te fizetsz, szóval úgy pakolj ;) Viszont szerencsére mi jó sok szupi tippet kaptunk, hogy ezt hogy kerüljük ki, pl. add fel hajón a téli kabátodat, vagy hazafelé már tavasszal adj fel csomagot, és megérkezik mire hazaérsz, vagy szimplán csak félig teli bőrönddel menj, és akkor hazafelé teli lesz. :D
    • Ezen kívül kaptunk egy olyan papírt amin egy csomó esetleges költség fel van sorolva, de ezektől nem szabad megijedni, mert először is olyanok vannak rajta, hogy pl. könyvek ára, de ez ránk nem vonatkozik, mivel sok esetben ki is kölcsönözhetjük őket a könyvtárból, vagy megvehetjük őket használtan, aztán év végén eladjuk. Sőt pl. az én sulim special allowance-ként még adott 850$-t pont az ilyen esetekre. :)
    • Ha év végén jössz rá, hogy még maradni szeretnél, de már le van foglalva a return ticket-ed, akkor az átiratás költségét nektek kell állni.

Most egyelőre ennyit tudok erről írni, viszont biztos utána nézek még alaposabban hátha ki kell egészíteni, viszont anyagiakkal kapcsolatban tényleg érdemes nálam illetékesebb személyekhez fordulni segítségért. :)
Én ezeket csak azért írtam le, hogy lássátok igenis megéri jelentkezni, mivel az a szó, hogy generous tényleg ráillik erre az ösztöndíjra, ahogy le is írják a honlapukon:
"ASSIST provides opportunities for outstanding international students to attend the finest American independent secondary schools on one-year scholarships(...)"
És tényleg lehetőséget teremt nagyon sok gyereknek, aki szeretne kimenni tanulni, és szimplán "outstanding student" nem feltétlenül "rich outstanding student".


Az interjú után...


Hogy őszinte legyek teljesen olyan érzésem van, mintha az előző év október közepe, és idén február vége közötti idő várakozással és angoltanulással telt. De főleg várakozással. :D
Miután beadtad a jelentkezési lapodat vársz, hogy mikor hívnak be SLEP tesztre..., és majd' megőrülsz, hogy megtudd hány "ellenfeled lesz". Utána vársz, hogy végre megírd a tesztet... Aztán az eredményére vársz... Utána, hogy hány ponttól hívnak be interjúra... Utána az interjúra...és végül az EREDMÉNYre...!!! Ha eddig nem ismerted azt a szót, hogy nerve-racking, akkor a döntésre várásnál megismered ;)

Igazából nem is nagyon tudom elmesélni, hogy milyen volt, amikor megtudtam az eredményt. :D Persze, hogy nem voltam itthon egyébként. :D Aki ott volt sítáborban az tudja ;) Aki nem, de érdekli, annak szívesen elmesélem, ha megkér. :)

"I am writing today with exciting news: You have been awarded an ASSIST scholarship for the 2008/09 academic year. Congratulations!"
:'):'):'):')

Aki azt hiszi, hogy ezzel vége lett a "várakozós" időszaknak, téved. :) Innentől kezdve a következőkre vááársz:
  • Melyik suliba vesznek fel???
  • Milyen lesz a host family-d???
  • Mikor indulsz máááááááár???
Én most ezek közül már csak az utolsóra várok. :) Az első kettőről nemsokára írok. ;)

The Interview

"For successful applicants, interviews take place from October through March in each country where ASSIST maintains a presence. ASSIST representatives and colleagues form interview committees in each country, and students have an opportunity to present themselves."

HA múltkor azt írtam, hogy a personal essay fontos, akkor most azt, hogy ez még fontosabb! :)

Nemtudom van-e aki (nem) látta a Randigurut, de:
"One essay, one test, one interview, that's all we get, Albert. Just... one shot."

Egyértelmű ugye, hogy az esszé írásakor rengeteg időd van gondolkodni, szépen megfogalmazni a gondolataidat stb. Hááát az interjún erre nincs. :D Sőt ott az is kiderül ~ a 2. kérdés után (az első "How are you?"), hogy TE írtad-e, és tényleg MAGADRÓL az esszédet. Ezért visszatérve erre a témára senkinek nem javaslom, hogy olyanokat írjon, ami nem teljesen fedi a valóságot (bár kétségkívül marha jól hangzik), vagy olyat, ami olyan nyelvtannal van írva, amit éééletedben nem hallottál még, de bizonyára imponálna a tisztelt committee-nek. Bár szempont a választásnál, hogy milyen szinten tudsz angolul, DE tellljesen tisztában vannak vele, hogy a jelentkezőknek az is célja, hogy majd kint jobban megtanulja a nyelvet!

Szóval visszatérve az interjúra. Hát húúúúh, én nagyon izgultam...mégpedig azért, mert a speaking az eléggé egy odd-one-out skill a nyelvtanulásban, mivel az egyetlen, amit nem igazán lehet egyedül gyakorolni. Bármilyen tesztre szuperül fel tudsz készülni egyedül, ha elég időt fordítasz rá, de a beszéd azért tényleg más. Persze még mielőtt kétségbeesnél, a blognak ezt a részét pont azért írom, hogy ti már kevésbé legyetek betojva az interjú előtt. (azért előtte, mert miután elkezdődik rájössz, hogy igazából teljesentökfölöslegesen izgultál, mivel elképesztő aranyosak, és azt veszed észre, hogy tudsz angolul beszélni.)
Szóóóval pár 5let, amivel szerintem (igazából bizonyítottan) javítani tudsz a speaking skilleden - és ezzel együtt azért az önbizalmadon is ;) -:D

  1. Akármennyire is hülyén hangzik, de az egyetlen tényleg hatásos módszer, ha csak egyedül tudsz gyakorolni, ha magadban beszélsz... :| :D Tanácsos ugyebár ezeket a kis beszélgetéseket csak a fejeden belül lebonyolítani, mert megvan az esély, hogyha meghallanak az utcán magadban beszélni, akkor este már kényszerzubbonyban etetnek egy mental asylum-ban. Persze velem nem ez történt. Tényleg, gáz avagy sem, előfordult párszor, hogy azthittem egyedül sétálgatok az utcán és közben fennhangon meséltem magamnak, aztán hátrafordultam és mögöttem szakadtak a röhögéstől. Hasonló, amikor szembejön valaki, de komolyan mondom, azoknak sokkal viccesebb a fejük! Első kézből látod, hogy milyen képet vágnak, amikor majdnem nekik mész miközben dumálgatsz az orrod alá. :D Ezt érdemes kipróbálni :D Ja de a legviccesebb akkor is Anya volt, amikor egyik reggel a szájából kilógó fogkefével, leírhatatlan arckifejezéssel kinézett a fürdőszobából, és megkérdezte, hogy "Te magadban beszélsz?"- én meg enyhe szívinfarktus után, halálra sértődötten "Nem! haggyál csak gyakorlok" :D Mindegy ez tényleg vicces, azt ne várd, hogy normálisnak néznek majd, de MŰKÖDIK!
  2. Persze ennél sokkal praktikusabb megoldás is van, főleg mióta feltalálták a mikrofont és a voice chat-et. Az is szupi, ha Skype-olsz valami native speaker-rel, de ha ezt nem szereted, vagy nincs, vagy egyéb más kifogás, itt egy oldal, ami szerintem rémhasznos, és tééényleg nagyon jó! (sőt még akkor is, ha nem angolt szeretnél gyakorloni, hanem bármilyen más nyelvet!!!) -> SharedTalk
  3. Ezeken kívül még az is sokat segíthet, ha csak szimplán sokat hallgatsz angolt (WordNerds,CNN, ilyesmi), de erről már írtam a SLEP-es részben.
Több minden már nem jut eszembe arra vonatkozóan, hogy hogyan készülhetnél, a leghasznosabb dolog, amit nekem mondtak előtte, hogy: "Csak add saját magad, és akkor minden rendben lesz!"
Ez tényleg így van, szóval hidd el. :)
(Viszont ha bármilyen kérdésed van, továbbra is azt tudom mondani, hogy írj!)

Az interjú
Röviden elmesélem, hogy nekünk idén milyen volt, hogy kb. legyen fogalmatok róla, hogyan is néz ki. Persze az Information Session keretében (nekünk októberben volt, de ennek a helyszíne és időpontja is fent lesz az ASSIST Hungary honlapon) nagyon sok mindent elmesélnek róla, és bárki segít, ha kérdésetek van! Én is így tudtam meg, amit szerettem volna, kérdeztem. :)

Szóval nekünk a Kempinski Hotelben volt valamikor január közepén. Az időpont, helyszín, beosztás szintén fent szokott lenni a honlapon, de a jelentkezők mindent megkapnak emilben is. Azt inkább nem mesélem el, hogy mekkora izgulásgombóc volt a hasamban már ~ két héttel az interjú előtt, de reggel mikor felkeltem még 20szorosára nőtt legalább. :D De az a vicces, hogy már annyira kíííváncsi voltam, hogy milyen lesz, hogy már azt vártam legyünk már ott és beszélhessek. :) Mondjuk amikor arról volt szó, hogy 1,5 órával előbb be kéne mennem, mert valaki nem jött el, akkor azért nem lelkesedtem annyira. :| :D Végül nem kellett bemennem előbb, szépen kivártam a soromat (közben újfent szőlőcukormérgezést kaptam, és a már végzett jelentkezők sztorijait hallgattam - akik mellesleg mind hatalmas vigyorral jöttek ki, és élve :) ).

...ééés miután bemész (juhú, izgi rész):
Általában 3asával mennek be a jelentkezők, és azthiszem 4 "bizottsági tag" (vagy nemtudomhogyhívják) van bent. (3 amerikai, 1 magyar, persze lehet, hogy ez változik). Már a legelején nagyon rendesek, megmondják ki hova üljön le, nálunk pl. még viccelődtek is a bentlévő fiúval, hogy ő aztán nem panaszkodhat, két lány ül mellette. :) Szegény gyerek persze úgy izgult szerintem, hogy csak mosolygott vissza. :) Utána bemutatkoznak, nicetomeetyou miegymás, és röviden elmondják mit fogunk csinálni a következő 45 percben (ami egyébként egyáltalán nem tűnik annyinak, nagyon gyorsan lemegy az egész. sajnos.)
Az első része az interjúnak abból áll, hogy az esszéd, és az adatlapod alapján kérdezgetnek. Pl. írtál valami érdekeset, arra rákérdezhetnek (szóval ilyenekre mondjuk fel lehet készülni). Minket először arra kértek, hogy meséljünk a sulinkról. De ugyan így kérdezhetnek más általános témákról is, pl. család, hobbi, ilyesmi. Ilyenekre tényleg lehet gyakorolni előtte, ez a része a dolognak amúgy is arra való, hogy kicsit feloldódj, ami egyébként sikerülni is fog, szóval don't worry.
Emlékszem tőlem ennél a résznél még megkérdezték, hogy mióta és mennyit kosarazok, (aki hangszeren játszik, vagy hasonló érdekes hobbija van, valószínűleg rákérdeznek), plusz kérdezgettek arról, hogy milyen volt Írországban au-pairnek lenni, és a kedvenc tantárgyaimról is beszélgettünk picit. De hasonlóképpen bármilyen téma előjöhet, könyvek, filmek, mileszelhanagyleszel, szóval tényleg az a lényeg, hogy azt mond amit gondolsz, és magadat add. :)

A 2 rész a "funny part" volt, ami tul.képp ilyen "szituációsjátékféleség". Persze nem olyan nyelvvizsgás értelemben vett erőltetett szituációs dolog, mivel nem kell beleképzelned magad semmilyen kitalált elmebajos helyzetbe, ahol az összes energiád azzal megy el, hogy kitalálod mit is akarsz mondani. Itt tényleg funny, elgondolkodtatós kérdéseket tesznek fel, amikre simán tudsz válaszolni, sőt még érdekesek is. Gondoltam rá, hogy leírok 1-2 ilyen kérdést, amikről hallottam, hogy eddig előfordultak, viszont meggondoltam magam. Mégpedig azért, mert utána elég nagy a kísértés, hogy betanulj rájuk előre válaszoktat, amit meg nagyon nem javaslok, ugyanis nagyon látszik, ha valamiféle mű, tökéletes, előre kigondolt beszéddel állítasz oda, és nem erre kíváncsiak, hidd el. Hanem arra, hogy ott helyben mi jut eszedbe, hiszen az mutatja, hogy milyen vagy igazán. Ja, és fontos, hogy ne próbáld meg minden áron lenyűgözni őket, és ne stresszelj azon, hogy valami nagyon extrát mondj, hanem válaszolj őszintén. :) Ha az a kérdés, hogy pl milyen étel lennél, akkor ne azon próbálj meg gondolkodni, hogy vajon mit szeretnének hallani, hanem hogy igazán alma lennél, vagy ketchupos chips, vagy köszi szépen, de szívesebben maradnál ember. Hidd el, hogy ezen a beszélgetésen nincs rossz válasz, tényleg nincs! Nemtudom említette-e már valaki, hogy az amerikaiaknak nagyon fontos az individualism... ;)

Azt viszont elmesélem tőlem miket kérdeztek :) Tök jóóókat egyébként. :D Először el kellett képzelnünk (mindhármunknak), hogy kaptunk egy ösztöndíjat, és otthon toast-ot mondanak nekünk. A lánynak, aki még bent volt velem a barátnője mondana, a fiúnak egy pap az egyházi sulijából, nekem az öcsém.
A második kérdés az volt, hogy kit hívnánk vissza a múltból és mit kérdeznénk tőle? Leírom mit válaszoltak a többiek és kb. mit mondtam én, csakhogy lássátok mennyire különböző válaszokat lehet adni, és mindegyiket elfogadják, és MOSOLYOGnak rá :)
A lány (Zsófi) DaVincit hívná, és megkérdezné, hogy igaz-e, amit a DaVinci kódban leírtak. Ez a téma nagyon tetszett nekik ahogy észrevettem, és utána még beszélgettek kicsit a könyvről. A fiú, ööö érdekes módon a (még élő) barátnőjét hívná el egy ebédre és megkérné a kezét. Én ezt már akkor is furcsa alternatívának tartottam, DE erre is mosolyogtak, és erről is beszélgettek!!! Én Einsteint, azért mert annyira sötét vagyok fizikából, hogy valakinek el kell magyaráznia. :) Ezután mesélhettem a vicces relativitás elmélet könyvről, amit épp akkor olvastam. Na mostmár látjátok, hogy bármilyen válasz jó, bármi érdekli őket, és örülnek ha beszélsz! Ne ülj kukán! :D
Utolsónak picit mást kérdeztek mindhármunktól, Zsófitól vmi olyamsit, hogy "Imagine that you've won a scholarship, and now spending your year at an American School. One day you hear two people talking about you. What are they saying? -"Yes, I know, she is the Hungarian girl who..." - és be kellett fejeznie a mondatot. :) Nekem is hasonló volt, csak olyan mondatot kellett befejeznem, hogy "She is the girl, who is involved in..." Kíváncsiak voltak miben vennék részt. :) Jó sok mindenben, bár a végén zavaromban megláttam egy festményt a falon és a festőszakkört is felsoroltam, pedig annnnyira béna vagyok, hogy az már külön vicc, szóval remélem ezt azóta elfelejtették. Ja és azért leszögeztem, hogy a kórusban tuti nem, mert "God save those who hear me singing..."
És utána vége lett...jajdekáááááár! Ugyan ezt fogod mondani! Végre beszélgethetsz valakivel angolul, ráadásul még élvezed is, mert tényleg elképesztő aranyosak! :) És nem tudom elégszer mondani, hogy "BE YOURSELF!" :)

Remember: "Just... one shot." ;)



Wednesday, July 16, 2008

SLEP


"As part of the interview or before, candidates will sit for the Secondary Level English Proficiency (SLEP) Test to help determine language proficiency."

Igen, Magyarországon ez "before".
(az időpontok fent vannak kb. októbertől az ASSIST magyar honlapján)

...mielőtt kétségbeesnél hogy mi ez: SLEP Test

...mielőtt azt gondolnád, hogy az egész teszt olyan egyszerű, mint a Sample Test:
Elmesélem, hogy nem az. ;)

Mivel proficiency test, ergo nem lehet rajta megbukni, csak "rossz minősítést" szerezni, úgy van felépítve, hogy alaptól felsőfokig mindenkinek legyen benne némi challenge.
A teszt maga két részből állt:
  1. Listening- Az eleje elképesztően egyszerű, azon gondolkodtam, hogy mégis mi alapján fogják kiválasztani az embereket, ha mindenkinek hibátlan lesz... :S Aztán egyre nehezedett, mégpedig úgy, hogy egyre hosszabb szövegeket adtak be, és egyre több kérdés kapcsolódott hozzájuk. Furcsa, de amilyen szörnyen ment nekem régen a hallott szöveg megértése, a SLEP-en nekem ez volt a könnyebb. Van néhány ötletem, hogy hogyan készülj erre a részre:
    • Hallgass nagggyon sok /amerikai!/angol szöveget, amikor csak tudsz. Pl. reggel nézz CNN-t, vagy hallgass rádiót. Plusz nekem sokat segítettek a Podcastok (uncsi órákon végig azokat hallgattam, de tantárgyakat most nem sorolnék...még bajba kerülök.) Itt a kedvencem, marha jóóóó: TheWordNerds
    • Én ezen kívül még megcsináltam kb 5 TOEFL tesztet, ugyanis a SLEP nagyon hasonlít rá, csak könnyebb.
2. Reading- Az elején ez is könnyű volt, de a végére sokkkal nehezebb lett, mint a listening! Erre tényleg csak úgy tudsz készülni, hogy teszteket töltögetsz ki, jóóó sokat olvasol újságot (Reader's Digest), könyvet (pl. Hucklebery Finn elég klasszikus amerikai, de valami modernebbel is próbálkozz), és még azt megpróbálhatod (én ezt nem csináltam, de hasznos lehet), hogy a neten keresgélsz különböző szövegeket, amikben tantárgyi kulcsszavak vannak angolul. Pl emlékszem, hogy volt olyan kérdés, hogy egy bizonyos szót melyik tantárgynál használunk... :| Hát az egy nagyon erős tipp volt, amit ott bekarikáztam... :S

Ez az egész tartott kb 1,5 óráig azt hiszem, utána volt egy kb 30 perces ebédszünet (SZŐLŐCUKOR!), és utána 45 perced van, hogy írj egy esszét, olyan témáról, amit ott adnak csak meg.
Erre én úgy készültem, (micsoda meglepetés) hogy esszéket írtam halomszámra (szintén uncsi órákon). Persze biztos voltam benne, hogy a gyakorlós címeim küzül lesz majd egy, de természetesen tévedtem. :D Az amúgy is túúúúl egyszerű lett volna. De azért leírom én milyen címekkel gyakoroltam, mert igenis jóóók, és megtanulsz közben összeszedetten, időre írni.

-> GoodEssayTopics


Ha már itt tartunk, akkor leírom mi volt végülis a topic, amiről írnunk kellett: "Give specific ways how you would represent your country if given a full scholarship to spend an academic year at an American Independent High School?" (vagy valami ilyesmi)

Nemhinném, hogy még egyszer bedobják ezt a témát, de ki tudja? Elgondolkodni azért érdemes, hátha előjön az interjún!


P.S.: Ja igen, a SLEP Sample Test végén azt hiszem az van írva, hogy 200 szó hosszúságú legyen az esszé. Nálunk ilyen megkötés nem volt, szóval ne így készülj. :)

Recommendations

"Recommendations.
Personal recommendations must be submitted by the candidates' current English teacher and the person in the candidates' school who handles academic matters (guidance counselor, Head, Principal, ...)"

Haha, az ajánlások...na ebbe nincs tul.képp semmi beleszólásod. :D De azért néhány ötlet segíthet:
  • Teljesen relatív, hogy jóban vagy-e az angoltanároddal vagy sem, az egyik ajánlást muszáj neki írnia. Ha jóban vagy vele, akkor szerencséd van, biztos segítőkész lesz. Ha picit rosszabb a kapcsolatod vele, akkor is segíteni fog szerintem, de az alábbi kis akciókkal mindenképp javíthatsz a dolgon:
  1. A "nagyon utállak" tanár - ha annyira utál akkor valószínűleg vagy naggyon jól írja meg az ajánlást, hogy megszabaduljon tőled egy évre, vagy nagyon rosszul, hogy betegyen neked. Bár az utóbbira én még nem láttam példát, mégis megelőzheted, hogy ez történjen veled, ha: odamész a tanárhoz és elmondod mennyire szeretnéd, mennyire fontos neked ez az ösztöndíj, és szeretnéd a segítségét kérni. Értelmes felnőtt lévén szerintem segíteni fog bármilyen kapcsolatban is voltatok addig.
  2. A "szkeptikus" - ő az aki lenézi az amerikai oktatási rendszert. Előfordul sajnos. Viszont meggyőzhető, csak mesélj neki az ASSIST sulik színvonaláról, persze előfordul, hogy szkeptikus marad, de attól még segíteni fog.
Többféle típust nem tudok, de tényleg nem gondolom, hogy ezzel gond lenne...

The Essay

"The Essay.
The candidates discuss what makes them unique, focusing on special talents, meaningful experiences, and personal philosophies. The committee is interested in family relationships, interests and activities, and a clarification of the desire to be part of the ASSIST program – what the candidates will bring to it, gain from it, and share after it."

Az esszé...nagggggyon fontos rész. :D Szerintem legalábbis. Én úgy 2 hétig írtam, kb 2 kg fecni jött össze mindenféle jegyzetekből, és csak hogy a 2-es számnál maradjak 2200 szó lett első kanyarban...Azt azért nem árt tudni, hogy 1500 a limit. :D (a végső verzió 1700 szó lett :D)

Furcsa, hogy hiába mondom milyen fontos, igazából annyira sok tanácsot nem tudok adni, hogyan írd meg, persze 1-2 tippem van:
  • Az ugyebár alap, hogy érdekesen írj, mert gondolj bele, hogy rengeteg ilyen mini életregényt kell elolvasniuk, és minél élvezetesebb annál jobban ki fog tűnni a többi közül. Én szinte minden esszémnél figyelni szoktam arra, hogy az ELEJE és a VÉGE különösen jó legyen. Az elején felkelti az érdeklődést, így nagyobb kedvvel olvassák végig, és értelemszerűen a végére fognak legjobban emlékezni. (ezt egyébként bármilyen esszénél be lehet vetni)
  • Ez a pont is mindenféle esszére vonatkozik tulajdonképpen: logikai felépítés, és hogy egyik gondolatból következzen a másik (hányszor hallottuk már ezt magyar órán...:D).
  • Ami a tartalmat illeti: ez ugyebár személyenként teljesen változik, hogy ki miről ír, de mindenkinek azt tudom tanácsolni, hogy pl. rossz tulajdonságokkal ne nagyon rakja tele a kis beszámolóját. OK persze mindenkinek vannak weak point-jai, de itt a strong one-okról kell írni. Viszont, ha valaki frappánsan meg tudja fogalmazni, hogy neki mi a rossz tulajdonsága, és még azt is megemlíti, hogy hogyan próbál meg javítani rajta, azzal máris pirospontot szerzett. (szerintem)
  • Szerintem van akinél előfordul, hogy nem tudja a sokminden tulajdonsága/személyes filozófiája/élménye közül melyiket írja le. Ilyenkor szerintem érdemes olvasgatni az ASSIST alumnik beszámolóit, sőt az iskolák honlapját is lehet nézegetni. Én ezeket olvasva rájöttem, hogy "jé ezt én is így gondolom", "igen, én is ezt szoktam csinálni délután", és máris találtam témákat, amikről tudtam, hogyha megemlítem őket az esszémben, akkor olyan dolgokról írok amik jellemzők is rám, és valószínűleg érdekli is a "döntő bizottságot", hiszen olyan tulajdonságok, amik eddig is megvoltak a többi diákjuknál. Huh, nemtudom ez így mennyire volt érthető... :S Nekem ez a módszer segített, hogy kiszűrjem miről is kéne írnom.
  • Aztán persze voltak olyan dolgok, amiket úgy gondoltam, hogy szeretnék leírni, pedig nem hallottam még sehol, ezek a fent említett "personal philosophies" vagy "what makes me unique", plusz még pár történet és ilyesmik. Ezek is nagyon fontosak!!! Ugyanis ettől lesz új és érdekes az esszéd. Viszont ezekben nem tudok tanácsot adni, mivel nem mindenkit ismerek személyesen, aki jelentkezni szeretne. Persze aki ösztöndíjat szeretne, az erre magától rájön, és 100* jobbat ír, mint amit én tanácsolni tudnék ;)
Az essay-ről körül-belül ennyit tudnék most mondani, akit érdekel, annak megmutathatom az enyémet, sőt megkérdezhetem a többieket is, hogy van-e valami extra ötletük.

Lényeg, hogy EREDETI legyen ééés átjöjjön rajta a személyiséged! :)



Akit érdekel -> My ASSIST Application Photos

ASSIST in general



Mostantól csak az ASSIST-es csereprogramról fogok írni, végülis erről tudok személyes tapasztalatokat is mondani.
A szervezet honlapján nagyon sok minden fent van, aki nem szeretne jelentkezni, csak szimplán érdekli, hogy hogyan és kinek a segítségével utazunk ki (idén 6an), annak is érdemes elolvasni a *-os anyagokat. Aki pedig szeretne pályázni annak alap -az összes ;) az is, amit nem linkelek be :P -.

ASSIST
* Mission&Goals

* About Schools
Ezt a részt különösen ajánlom mindenki figyelmébe. :) Majd lehet, hogy még írok róla egy későbbi bejegyzésben, de személyes (de nem egyedüli, és nem is kellemes) tapasztalat, hogy az amcsi "high school movies"-nak köszönhetően a legtöbb ember, akinek lelkesen meséltem a programról, igen érdekes véleménnyel volt az amerikai iskolákról, és az oktatásról úgy általában. Még mielőtt valaki hinne az előítéleteinek (ha vannak) olvassa el, amit ezen az oldalon a programban résztvevő iskolákról írnak. Tanulságos. De azért én is leírok 1-2 dolgot, mert nem szeretném, ha valaki azért nem jelentkezne erre a tanévre, mert a haverja tesójának a barátnője (vagy éppen az oktatási intézményének a vezetője) azt mesélné az amerikai sulikról hogy rettentően alacsony a színvonaluk...

1. Az amerikai oktatási rendszer közel sem olyan borzalmas, mint ahogy azt néhány film mutatja. Először is az, hogy nem töltik tölcsérrel az ember fejébe az információt még nem azt jelenti, hogy üres marad. Igenis megkapják a diákok a szükséges, öhm ismétlem SZÜKSÉGES és HASZNOS információt, ezen kívül pedig még néhány olyan dolgot, amit eddigi meglátásaim szerint elég kevés magyar iskolában. (ezekről bővebben majd kintről fogok írni, hogy saját véleményeket tudjak mondani - úgy hitelesebb :) )

2. Az USA-ban többféle középiskola van: pl. sok egyházi, amikről most nem írok, valamint ún. "public" és "private/college prep/independent" school-ok. A filmek ált. a public school-okat mutatják be, ahol általános oktatás folyik. Viszont public school és public school között is hatalmas különbségek lehetnek, hallottam már olyanról is, ahol a színvonal valóban amcsi vígjátékba illik, de néhány ilyen suliban igenis magasak az elvárások.
Az ASSIST programban viszont az összes résztvevő iskola "private school". Ezek az iskolák (ahogy a honlapon is le van írva) magas oktatási színvonalukról ismertek, nem véletlenül hívják "college preparatory", azaz "egyetemi felkészítő" suliknak, ugyanis tényleg az a céljuk, hogy felkészítsék a diákokat az egyetemi szintű tanulmányokra. Jellemző ezekre az iskolákra, hogy kicsi csoportlétszámmal folynak az órák (10-15 max.), plusz nagyon sok esetben működik tanácsadás személyre szabottan!
Ezen kívül rengeteg sportolási lehetőséget kínálnak, sok iskolában kötelező az önkéntes munka, az órákon fontos az aktív részvétel, ugyanis az alapján is osztályoznak.

EZ MIND AZT MUTATJA, HOGY NEM LEXIKONAGYÚ DROIDOKAT NEVELNEK A GYEREKEKBŐL, HANEM ÉLETREVALÓ FELNŐTTEKET, AKIK A SULIBÓL KILÉPVE IS LELKES KÖVETŐI A "LIFELONG LEARNING"-NEK. :)

Most egyelőre csak ennyit írok a sulikról általánosan, viszont majd sokkal-sokkal többet fogok arról, ahova engem felvettek.
Az viszont nagyon fontos, hogy NE higgyetek azoknak, akik folyamatosan szidják az amerikai oktatási rendszert, mert nincs igazuk! Csak irigyek :P
+ 1 cikk "Why Private School?"

* Viewbook (pdf) - 11 oldal ;)

International Student Application
Az utolsó link leírja, hogy hogyan zajlik az application process. Emlékszem, hogy mikor én jelentkeztem, ezt a részt kb 10milliárdhatszáznyolcvanötször elolvastam, mindenféle ötlet, vagy részlet után kutatva, de egy idő után már tényles semmi de semmi újat nem találtam. Kb. ilyenkor döntöttem el, hogy "ha esetleg netalántán neadjisten mégis" nyernék egy ösztöndíjat akkor tuti csinálok egy blogot, hogy a jövő "applicant nemzedékének" ne legyenek hasonló problémái.

Szóval a következő bejegyzésekben rééészletesen kitérek mindenre, ami az applicaton process-el kapcsolatos. Akinek pedig azok után is van kérdése, nyugodtan! :)